Carl Merz – Helmut Qualtinger
KARL ÚR
Fordította: Parti Nagy Lajos
Karl úr szatirikus monológja az emberi „törpeség“ sűrítménye. Megálmodója és egykori megjelenítője, a legendás osztrák színész, kabarettista és író Helmut Qualtinger (1928-1986), hősét az egyetemes „kisemberkultúra“ magasába emelte avagy mélységébe süllyesztette, ahogy vesszük. Az önelégült Karl úr történetét Parti Nagy Lajos ültette át magyarra.A fordítást osztrák fordítói díjjal tüntették ki.
CD-melléklet
Karl úr szerepében
Bodrogi Gyula
Rendezte:
MÁCSAI PÁL
Mára Karl úr az osztrák kultúra elválaszthatalan része lett. A múlttal való szembenézés negatív példája ez az önigazolásokkal tarkított, mindenből a saját kis hasznát leső kisember szatirikus monológja. Elemi erejű hatása azzal magyarázható, hogy a hatvanas évek elején megtörte a hallgatás, a közös felejtés burkát a dicstelen osztrák náci múltról.
Karl úr egy osztrák kisember, bécsi dialektusban beszél, kissé bunkó, kissé öntelt. Hogy mi tette „naggyá“? A fecsegése. Ő éppen azt fecsegte ki, amiről mások hallgattak; a náci idők lelkesedésétől kezdve az opportunizmuson át a kíméletlenségig követhetjük nála az emberi gyarlóság megnyilvánulásait. Egyik megalkotója és előadója Helmut Qualtinger. A hatvanas évek elején valószínűleg nem ő volt az egyetlen Ausztriában, aki igencsak elgondolkozott azon, hogy az osztrákok tevőleges részvétele a nácik oldalán hogyan került a hallgatás süllyesztőjébe, és helyette a „Hitler első áldozata” szerepben való tetszelgés hogyan vált általánossá. Karl úr annyiban nem kitalált alak, hogy amit szerzői a szájába adtak, azt valaha valaki már Ausztriában elmondta.
Karl úr a kezdetekben egyszer az egyik, másszor a másik párt tüntetésén vett részt, naná hogy pénzért. Hitler bejövetele, a határtalan ünnep, a lelkesedés a legszebb élményei közé tartozik. Az “ott álltunk mind a Ringen és a Heldenplatzon… végeláthatatlanok voltunk… az ember érezte, hogy magunk között vagyunk…” megjegyzés az osztrákokat emlékeztette tizegynéhány évvel azelőtti életérzésükre. A tv-ben sugárzott jó egy órányi darab közben is felháborodott telefonok jelezték a botrány kezdetét. A vallomás, miszerint “Én csak egy szál zsidót vezettem elő (ti. a járdát felsikálni). Én áldozat voltam. Idealista létemre. Mások közbe meggazdagodtak.” egyértelműen túllépte az ingerküszöböt.
A hatás: a felnőttek felhördültek; az ifjúság megkönnyebbült, hogy a tabu szüleik és nagyszüleik múltjáról nem tabu többé.
Herr Karl beszédét a befejezetlen mondatok, a sablonos – a tudálékosan hivatalos kifejezésekkel tarkított – szófordulatok, a képzavarok, a nyelvhelyességi hibák jellemzik. A magyar átültetésben Parti Nagy kiűnően szedte csokorba az ilyenfajta magyar figurák beszédmódjára jellemző fordulatokat az önelégült, dicsekvő, a morált nem ismerő Karl úr életre keltéséhez.